1.rész : A komposztálás

Akinek kertes háza van, az tudja, hogy az ősz rengeteg teendőt tartogat. Ezek között éppúgy szerepel a kerti bútorok téliesítésének megkezdése, típustól függően a medencével kapcsolatos feladatok, ahogy a konkrét kerti munkák is (évelő növények szétültetése, komposztálás, új ágyások ásása stb.).

Szeptember a komposztálás ideje

A komposztkészítés sok mindenre megoldást jelent: egyrészt eltüntethető vele a kertben keletkező hulladék, az ágak, ágdarabok, a lehulló falevelek, vagy a lenyírt fű, másrészt a komposztálás végeredményeként létrejövő humusz nagy hasznára válik majd a talajnak.

A komposztáláshoz vásárolhatunk direkt erre a célra kifejlesztett komposztálókat, de az is elég, ha ásunk egy árkot a kertben, majd azt megtöltjük növényi anyaggal, adunk hozzá némi trágyát, majd lefedjük földdel. A lebomlási folyamatot felgyorsíthatjuk, ha a leveleket előtte felaprítjuk, a felhasznált trágya pedig a hasznos baktériumok munkáját segíti.

Mit jelent a komposztálás, milyen előnyei vannak?

A komposztálás olyan újrahasznosítási folyamat, amely során a háztartásokban keletkező szerves hulladék oxidálódik és lebomlik, a folyamat közben pedig szén-dioxid, különféle ásványi anyagok és humusz keletkezik.

A komposztálás előnyei:

• jelentősen csökken a háztartási hulladék mennyisége. Megdöbbentő adat: évente, fejenként 500-600 kilogramm hulladékot termelünk, aminek mintegy 30 %-a szerves anyag
• a szerves anyagok a komposztálással visszakerülnek a körforgásba, nem terhelik tovább az egyébként is túlterhelt hulladéklerakókat
• mivel a hulladékot így nem kell elégetni csökken a levegőszennyezés és kevesebb üvegházhatású gáz jut a légkörbe
• a keletkező komposzttal, humusszal javítani lehet a talaj minőségét, kiváló tápanyag biztosítható a növényeknek

A komposztálás folyamata

A komposztálás, ahogy azt már fentebb említettük – többféleképpen történhet:

• prizmakomposztáló készítésével – ennek során egy 120 x 120 cm-es területen kb. fél-másfél méter magas halomba rakunk a szerves hulladékkal. Ennek van előnye és hátránya is. Előnye, hogy a komposztot könnyedén át lehet forgatni, a hátránya, hogy nem túl néz ki túl esztétikusan.
• komposztáló silóval – előnye, hogy az előzőnél jobban mutat, a hátránya, hogy nehezebb a kupachoz hozzáférni. Figyelni kell arra, hogy a levegő oldalt és alul is át tudja járni a silóban lévő anyagokat
• kész műanyag vagy fém komposztálókkal

Hogyan csináljuk? Komposztálás lépésről-lépésre

Nagyon lényeges a komposztáló elhelyezése: az a legoptimálisabb, ha félárnyékos helyre tesszük, mondjuk egy nagyobb fa alá, annak érdekében, hogy ne érje közvetlenül a napsütés, de ne mossa ki az eső sem. A silót a kerítéstől legalább egy méterre helyezzük el, így több oldalról is hozzáférünk majd. Mindig legyen a közelben vízvételi lehetőség, és olyan eszközök, amivel a hulladék aprítását végezzük (metszőolló, kis fűrész, kisbalta). A vasvilla vagy a lapát is kéznél kell, hogy legyen, hiszen a komposztot bizonyos időközönként (4-6 hetente) át kell forgatni.

Mi az, amit semmiképp ne tegyünk a komposztba?

Vannak olyan hulladékok, amik nem kerülhetnek a komposztba. Ilyen a hús, a kenyér, a csont, a záptojás, a sütés után maradt olaj, a vegyszerek, a gyógyszerek – ezek veszélyes hulladéknak minősülnek.

A komposztot néha ellenőrizni kell – ha sikeres a komposztálás akkor hő keletkezik. Figyelni kell a szagokra is, ha a komposzt rohad, vagy penészedik, akkor az annak a jele, hogy nem kap elég oxigént, ezért át kell keverni, mozgatni.

Komposztálj te is!

A következő részben:Itt van az ősz, itt van újra a sok kerti teendő is 2.rész: Amikor a metszőolló a főszereplő