Kályhákkal az emelkedett rezsiköltségek ellen

Igaz, hogy még nemrég léptünk be az őszbe, de elérkezett az ideje annak, hogy ne csak lélekben, hanem kézzel foghatóan is felkészüljünk a télre. Elvileg már konkrétan tudnunk kell, hogy mivel, hogyan és mennyit fűtünk majd, ha beköszönt a hideg. A helyzetet az idén azonban némileg beárnyékolja az energiahordozókkal kapcsolatban kialakult helyzet, ami lehetséges, hogy felülírja a terveinket.

Ha nem lenne földgáz, vagy elektromos áram bajba kerülünk

Jelenleg csak két dolog biztos: a bizonytalanság és a megemelkedő rezsiszámlák. A fűtést akkor is meg kell oldanunk, ha nem szeretnénk a hideg lakásunkban fagyoskodni a kihűlt gázkonvektorok, nem működő gázkazánok miatt.

Mintha egy furcsa időutazáson mennénk most keresztül, csak most nem a modern, kényelmes jövőbe, hanem a múltba szólna a jegyünk. Előkerülnek a régi szilárd tüzelésű kályhák, kandallók, vagy a nagyszüleinknél multifunkcionális szerepet betöltő sparheltek, ami nemcsak a fűtést, hanem a főzést is megoldotta.

A kályhák világa

A kályha egy olyan zárt tűzterű tüzelőberendezés, ami a szobák felmelegítésére szolgál. A kályha minél jobb meleget vezető és meleget megtartó anyagból van kialakítva annál tökéletesebb. A működéséhez csak az égés feltételeit kell biztosítanod: a tűzelőanyagot, a levegő hozzávezetést, és az égéstermékek elvezetését. A kályhatípusokat több szempont szerint lehet csoportosítani.

Tüzelőanyag szerint a kályha lehet:

• szilárd tüzelőanyagú (fa, faapríték, pellet, brikett, szén),
• olajtüzelésű,
• villamos fűtésű (elektromos fűtőtestek)
• villamos fűtésű hőtárolós,
• gáztüzelésű kályha

A kályha anyaga szerint:

• vaskályha,
• cserépkályha,
• téglakályha

A kályha a levegő-bevezetés szerint lehet:

• nyitott égésterű (a helyiségből vesz levegőt),
• zárt égésterű külön a szabadból bevezetett égési levegőt használ.

A kályhák és a kandallók kínálata óriási, nehéz eligazodni

Joggal merül bennünk a kérdés, hogy milyen szempontok alapján válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb típust. Hiszen nem jó, ha túl nagy teljesítményűt választunk, ami túlfűti a lakásunkat, de az sem, ha fagyoskodni kell miatta. Ezért először célszerű kiszámolni a légtérfogat nagyságát, amit fűteni szeretnénk, majd megnézni a kályhán a gyártók által feltüntetett névleges teljesítményt. Egy átlagos otthon esetén 50-60 watt/köbméterrel lehet számolnunk.

A következő, amit el kell döntenünk, az az, hogy kályhát vagy kandallót szeretnénk venni. A két termék ugyanis eltér egymástól. Míg a kályha vastag, tűzálló falazattal rendelkezik és eltárolja a hőt, amit 8-12 óra alatt ad le, addig a kandallók csak addig fűtenek, amíg ég bennük a tűz.

Ha a kandallóra esik a választás

A kandalló előnyei:

• gyorsabban felfűtik a helyiséget
• esztétikusabb a megjelenésük
• hangulatteremtő hatásuk (tűz látványa) verhetetlen
• hasábfa-előszárítási lehetőséggel és melegítőlappal rendelkeznek

Azt is mérlegelnünk kell, hogy a kandalló esetén mi a fontosabb a számunkra: a látvány vagy a fűtés intenzitása. A nyitott égésterű kandallóknál ugyanis a fűtési hatásfok meglehetősen alacsony 10-15 % körüli.

 A zárt égésterű kandallóknál viszont, ahol egy vagy több hőálló üvegen keresztül nézhetjük lángnyelvek játékát már melegedni is tudunk. A kandallók fűthetőek fával, bio-, fa- és barnaszén brikettel, fapellettel. Kivitelük szerint léteznek kályhakandallók, amelyeket az üzletekben több típusban és teljesítményben forgalmaznak. A tömegük 70–150 kg közötti, hatásfokuk 65-75%-os.

Fontos tudnivaló, hogy a kályhák, a kályhakandallók és a hordozható cserépkandallók is az égéshez használt levegőt abból a helyiségből fogják nyerni, ahova beépítették őket. Ezért a levegő-utánpótlásról megfelelően gondoskodni kell!

A választás nem könnyű, de megéri alaposan körbejárni a lehetőségeinket, hiszen hosszabb távra vásárolunk.

Fotók: pixabay.com